1. Minimális kockázathoz sorolt befektetési jegyek
Korábbi maximális éves hozam: 1,92 %
Ebben a kategóriában 1,92 %-os legnagyobb éves hozamot realizáltak a befektetési jegy tulajdonosok lekérdezésünk napjától egy évre visszamenőleg a költségek és adók levonása nélkül. Ha ennél magasabb hozamot szeretnél elérni, akár magasabb kockázat mellett, akkor a következő, 2. fejezetet olvasd el az alacsony-közepes kockázatú befektetési jegyekről.
Vásárlás
a.) Korábbi hozamok összehasonlítása
Cikkünk első részét itt találod.
A grafikon és a táblázat alapján a Pioneer Magyar Pénzpiaci Alap gazdálkodása tűnik eddig a legkedvezőbbnek, 1,92 % éves hozamot biztosítva a tulajdonképpen látra szóló módon hozzáférhető befektetésnek. Mind az 5 alap pénzpiaci besorolású. Ezen az oldalon nincs lehetőségünk egy évnél rövidebb időszakra elkészíteni az összehasonlító grafikont, ezért térjünk át (pl.) a Hozamplaza oldalára.
Itt is találunk "intelligens keresőt", a "saját portfólió" menüpont alatt, regisztráció után pedig magunk kezelhetünk virtuális vagy létező portfóliókat, megspórolva az ezzel járó időigényes számítási munkát, elemezve azok eddigi hozamát tetszőleges időszakra vonatkozóan.
Az alacsony kockázat és a forint alapú szűrők kiválasztása után itt is ugyanazokat a befektetési jegy ajánlatokat kapjuk meg, csak hozamok szerint itt nem tudjuk sorba rendezni. Viszont ha bejelentkeztünk a portfólió varázslóba, akkor egy mozdulattal a portfóliónkba emelhetjük a nekünk tetsző befektetési jegyeket, hogy megvizsgáljuk eddigi hozamaikat, jellemzőiket, később pedig a megvásároltakat abban kezeljük.
Nézzük meg ezeket a lehetőségeket.
Itt azt láthatjuk, hogy a keresésünkre ugyanazok az elemek jelentek meg, a zöld pipa pedig azt mutatja, hogy az első tételt - az ikonra kattintva - már be is emeltük az első portfóliónkba. (Egy regisztráció alatt itt maximum 10 portfóliót tudunk kezelni, egy portfólión belül maximum 10 elemmel.)
Kattintsunk rá a többi befektetési jegy ikonjára is és helyezzük el az azokat az 1. számú, alacsony kockázatú HUF portfóliónkba.
Megadhatjuk a portfólióban, hogy mennyi és milyen összeget ( itt csak HUF) kívánunk összesen befektetni ezekbe az eszközökbe. Megadhatjuk, hogy egyenként milyen összeget szánunk az egyes elemek megvételére.
Mivel célunk most az előzetes összehasonlítás, döntés a kiválasztásról, mindegyik elemhez ugyanazt az összeget írjuk be, 500.000 Ft-ot, aminek befektetését vizsgáltuk korábban a bankbetéteknél is és az állampapíroknál is.
Helyes kitöltés esetén az alábbi képernyőképet kapjuk az 1. sz. portfóliónkról:
A következő lépcsőben elvégezzük a hozamszámítást, a képernyő jobb alsó sarkában lévő menüpontra kattintva.
Ekkor megjelennek felül a befektetési jegyek standard adatai, alul pedig a hozamszámítás két időpont között, változtatható adatokkal, grafikonos ábrázolással. A rendszer alapból egy hetes összehasonlítást ad meg és mutatja a vétel és az eladás közötti napok számát. Ezt átírhatjuk tetszésünk szerint. Ha a vételi adathoz valamelyik befektetési jegy árfolyama nem ismert, azt jelzi a rendszer és felajánl egy másik időpontot, amikor mindegyik rendelkezésre áll. Ugyanezt teszi az eladás dátumának meghatározásánál.
Ezek múltbeli adatok, hiszen azokról vannak ismert számaink, tehát ezt a hozamszámítást annak szimulálásaként kell értelmezni, hogy ha valamit megvettünk volna X napon, és eladtuk volna Y napon, akkor milyen hozamunk keletkezett volna ezen a tételen, a befektetett összeg és a már ismert árfolyamok mellett.
Ha már vettünk befektetési jegyet, akkor a tényleges befektetésünk hozamát, hozamváltozását láthatjuk az utolsó közzétett nettó eszközértékhez képest.
Mind az 5 tétel grafikonját külön megjelentethetjük és ki is kapcsolhatjuk, ahogy szemléletesebb nekünk.
Minden tétel grafikonját kérve a következőt láthatjuk a tárgyévi ismert adatok alapján.
Más-más időtartam szerinti lekérdezésnek más-más hasznossága lehet, ezekre magunk is rájövünk. Vegyük figyelembe, hogy ha a portfóliónkban legalább egy tételnek nem ismert a legfrissebb nettó eszközérték adata, akkor a számítás a legközelebbi ismert napra készül el. A rendszer átírja az általunk beírt dátumot, ha ez az eset áll fenn.
A megjelent adatok elemzésével láthatjuk, hogy az alapok tárgyévben elért eredményeinek rangsorában a Dialóg Likviditási Alap az első. Kontrollként lefuttathatjuk a hozamszámítást az elmúlt egész évre, akkor a Pioneer Magyar Pénzpiaci Alap kerül az első helyre. Féléves és három hónapos elmúlt időszakot nézve a CIB volt a kedvezőbb hozamú befektetési alap, ami arra utal, hogy az utóbbi időben felzárkózott a korábban első Pioneer-hoz.
b.) Egyéb információk összehasonlítása
Most nézzük meg, hogy melyik alapnak a legnagyobb a nettó eszközértéke, ez is hasznos adat. Az első ebben a rangsorban a CIB, 140 milliárd Ft-tal, a második a Pioneer 73 milliárd Ft-tal. Tehát nem véletlen a CIB jó helyezése 3-6 hónapon belül, mivel a nagyobb alap költséghatékonyabb és eredményesebb lehet az alap pénzeszközeinek kihelyezése terén.
Most nézzük meg az egyes alapok befektetési adatlapját az alapok nevére kattintva.
Milyen fontos, figyelembe veendő adatokat látunk itt, például a CIB esetében?
Ezek:
- vételi jutalék mértéke (tételenként 200 Ft)
- visszaváltási jutalék mértéke (díjmentes)
- elszámolás napja (T, azaz a megbízás napja, ha az forgalmi nap)
- ajánlott időtáv (likvid, nincs kötöttség)
- alap ismertetés
- kihelyezési terület (hazai)
- havi portfóliójelentés
- féléves jelentés
- kiemelt befektetői információk
- teljes tájékoztató
- termékleírás
Az alap ismertetéséből emeljük ki azt, hogy a befektetésünk árfolyamveszteség nélkül váltható vissza, minimumhozam védelem mellett.
Következő feladatunk, hogy megnézzük a többi befektetési jegy hasonló adatát és összehasonlítjuk ezzel, miben kedvezőbb, miben kedvezőtlenebb.
Cikkünk itt folytatódik.
Nézd meg ezt is!
